Nem az a baj, hogy örökké rohanunk valahová, hanem hogy sehol se vagyunk.

Nincs annál a csöndnél rosszabb, amely nehéz gyöngyként függ egy kínos beszélgetés fonalán.

Az emberfélének két élete van. Az egyikben mindig álmodik, a másikban pedig eltemeti, amit álmodott.

Nincs szentebb kötelék a bajtársi hűségnél. (…) Lélek és nem vér szerinti rokonságot kötni csak az ember képes.

A legtöbben úgy élik az életüket, mint a bűnözők: először cselekszenek, és csak utána kezdenek aggódni a következmények miatt.

Az ember csak komikus öregasszony korában érti meg, mit jelent tizenhét évesnek lenni.

A megsemmisülés nem kelt bennem rettegést, hiszen kipróbáltam már, mielőtt megszülettem.