A szerelemhez vezető út nagyon nehéz. (…) Mert ez az út vagy az égbe röpít, vagy a pokolba taszít.

Az ember becsvágya olyan eszményi közönséget teremt magának, amelyet úgy hívnak: utókor.

A „bárcsak”-kal kezdődő mondatok általában azokra jellemzők, akik mindig másokat hibáztatnak a helyzetükért.

Ha nincs más lehetőség, az elme megtanulja kizárni a fájdalmat.

Gyakran előfordul, hogy az álmunkban zseniálisnak tetsző gondolat felébredvén értelmetlen szózagyvaléknak bizonyul.