– Ennek megisszuk a levit.

– Egyszer igen…

Akármilyen zűrzavaros is valakinek az élete, ha a sorsát éli, végül rendbe rakja. Nagy szenvedés árán is.

Legalább ahhoz a jogunkhoz ragaszkodjunk, hogy egymás közt elpanaszoljuk a bajainkat.

Onnan tudod, hogy valaki szeret, hogy az ő társaságában szabadabbnak érzed magad, mint amikor egyedül vagy.

A viszonzatlan szerelem előbb vagy utóbb mindenkivel előfordul. (…) Még azokkal a lányokkal is, akiknek tökéletes az alakjuk, és rejtélyességbe burkolódznak.

A szerencséből se jó a nagy adag.

Milyen bolond is tud lenni az ember, ahelyett, hogy örülne, hogy szeretik, átkokat fogad, mert az a szeretet nem az ő szája íze szerint való.

Az idő nem tanít, az csak a fáradtság, az öregedés érzését hozza nekünk.

A rossz, mit ember tesz, túléli őt.