Maradjon a jövő bizonytalan, mert ez az a szövet, ami befogadja vágyainkat.

Mindenki vágyik valamire, miközben talán teljesen más képet mutat a világ felé.

Nem szeretlek (…), de kellesz nekem, és szükségem van rád; szeretem, ha ott szuszogsz az ágyban, mellettem ülsz a televízió előtt, vagy az asztalnál ülve töltöd ki a lottót; és ha ezt szerelemnek hívják, akkor talán mégiscsak szeretlek.