A bűntudat olyan, mint a viszkető kiütés: sosem múlik el egészen, mert arra készteti az embert, hogy foglalkozzon vele.

Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos.

Az életnek, a jó életnek, a príma életnek az az alapelve: „Miért ne?”

A gondolat, akár kimondják, akár nem, valóságos dolog, és ereje van.

Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen – senkit, hogy ne szeressen. Senki baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre.

Szabad az életem, akár a madáré, de néha magányosnak tetszik.