Az, hogy „nincs”, hogy „elveszett”, hogy „elhagyott”, hogy „elmúlt” – fáj. Nagyon fáj. És mégis: lehet ez a fájdalom szép is.

És amikor barátod hallgat, szíved akkor sem szűnik meg figyelni rá. Mert a barátságban minden gondolat, minden vágy, minden remény szavak nélkül születik, közös és kimondatlan örömmel.

Az igazságban való hit az összes eddig hitt igazságokban való kétkedéssel kezdődik.

Minél jobban behódol az ember a szépségnek, annál távolabbra kerül a jóságtól.

A gyűlölet a gyávaság bosszúja a megfélemlítésért.

Ha két ember összevész, mindig mind a kettő a hibás.

Ami igaz, az természetes, ami természetes, az jó és szerintem szép is. Ez az én esztétikám.

A nők még akkor is szeretnek álmodozni a szerelmes érzésekről, mikor éppen szerelmesek.

Az a szív, mely sokat szeret, sokat szenved.