nyiffan – kinyiffan
Sok embert vitt már messzebbre a nyelve, mint ahová menni akart.
Sohasem állok ellen a kísértésnek, mert rájöttem, hogy azok a dolgok, amelyek nem jók nekem, nem kísértenek.
Hiába tágas a világ, és neked elegendő lenne annak egy egészen kicsiny szeglete, sehol sem találod a helyed. Hiába vágyódsz egy árva hangra, néma csend vesz körül.
Hinni kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog legyen az ember.
A magány ellentétpárja (…) nem az, hogy nem vagy egyedül. Hanem a meghitt közelség.
Miért van az, hogy az élet mindig olyan sokat követel, és olyan keveset ad?
Semmit sem fürkésznek az emberek egymás dolgaiban oly mohó érdeklődéssel, mint azt, amihez semmi közük.