
Az ember hiába vigyáz, hiába zár mindent. Előbb-utóbb minden elkallódik.
Egy semmiségtől is megvigasztalódunk, mert egy semmiség is lesújt minket.
Nem élhetjük le egész életünket a saját fantáziánk csúcsain.
Eljön a perc, amikor az ember felismeri, hogy nincs értelme tovább vándorolni. Akárhova megyünk, magunkat úgyis magunkkal visszük.
A nyomorúság titka, hogy legyen időd azon merengeni, boldog vagy-e vagy sem.
Amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen.