a jó egészségért.

Bárki azt hihetné, hogy a belső ürességtől az ember könnyűnek érzi magát, pedig elviselhetetlenül nehéz.

Az életben (…) sokszor kapunk sebeket, sokszor ránk taposnak, megbántanak, megsértenek, de értékünket mégis megtartjuk. Ha van.

Úgy érzem, veled még az öregséget is elviselném.

Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen.

Soha nem lesz már olyan, mint régen. Más lesz. De ez nem jelenti azt, hogy rosszabb.

Senkit nem kényszeríthetünk arra, hogy szeressen – senkit, hogy ne szeressen. Senki baján nem segíthetünk, ha képtelen a szeretetre.

Ha minden szabályt betartottam volna, sosem lennék sehol sem.