Az ember rendesen arra vágyik, amitől legmesszebb áll.

Ha valamit nagyon szeretnénk, akkor sokszor csak valami nagyon nemszeretem dolog útján érhetjük el.

A távollét nem teszi okvetlenül szeretőbbé a szívet, de határozottan frissíti a szemet.

Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.

Élsz, mert élsz, gyermekem, és nincs tovább. A halállal nem komázik az ember.