Ha kedvünket leljük a halálban, kezdünk helyesen gondolkodni az életről.

Aki még sosem követett el hibát, valószínűleg még sosem próbált semmi új dolgot.

Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.

Az emlékezés gyötri meg leginkább a féltékenyeket.

A remény újra meg újra felütötte a fejét a lelkemben, hogy aztán fájdalmasan eltiporja a valóság.

Amit az ember nem tud, abban nem téved.

Először próbáljuk ki az őszinteséget. Ha túlságosan fölidegesít, még mindig rátérhetünk a hazugságokra.