Minden emberi kapcsolatnak lényeges része, hogy szükség esetén a két fél bírálja egymást. E nélkül minden kapcsolat sekély vagy sikertelen.

Ha a szegények szenvedését nem a természet törvényei okozzák, hanem a mi intézményeink, nagy a mi bűnünk.

Az emberek a sorstól boldogságot, sikert, gazdagságot követelnek; pedig a leggazdagabb ember nem az, aki a legtöbbet kapott, hanem aki a legbőkezűbben osztogatta saját magát embertársainak.

Legtitkosabb könnyeink sosem jutnak el szemünkig.

Egy embert inkább hallgatásából, semmint beszédéből ismerhetünk meg – vagyis abból, hogy kellő pillanatban hallgatni tud.