A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje.

Nincsenek nagyobb terroristák a duzzogva hallgató, sértődöttséggel zsaroló embereknél.

Az élet az, ami velünk történik, miközben nekünk teljesen más terveink vannak.

Az embernek nincs az első mérgén hatalma.

A kedves szavak nem kerülnek sokba, mégis sokat érnek.

Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.

Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.

Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük.