Utczán angyal, háznál ördög.
A hétköznapokat csak azért teremtették, hogy az ember a vasárnap unalmát kiheverje.
Nincsenek nagyobb terroristák a duzzogva hallgató, sértődöttséggel zsaroló embereknél.
Az élet az, ami velünk történik, miközben nekünk teljesen más terveink vannak.
Az embernek nincs az első mérgén hatalma.
A kedves szavak nem kerülnek sokba, mégis sokat érnek.
Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.
Szeretni valakit, az több, mint egy erős érzés – az döntés, ítélet és ígéret.
Úgy tarthatunk meg valamit, ahogyan megszereztük.