Elkopik az ember, mint a kaszafén.
A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.
A boldogság, éppúgy, mint a szeretet: tünemény. Jön és megy, éppen azokat hagyja cserben, akik csupán vágynak rá, de semmit nem tesznek érte.
A jellem olyan, mint a fa, a hírnév pedig, mint az árnyéka. Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg.
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!