Vannak furcsa barátságok: a két barát szüntelenül marakodik, egész életükben így élnek, de elválni mégsem tudnak.

Akik nem élnek derűsen feleségükkel, s nem vonják be őket a játékba és nevetésbe, arra tanítják őket, hogy külön keressenek maguknak gyönyöröket.

Te nem félnél valakit annyira akarni, hogy már minden más mindegy legyen az életedben?

Elvégre, aki engedelmeskedik neki, azt vezeti a végzet, aki meg el akar futni előle, azt vonszolja.

Az emberek nem változnak meg egyik napról a másikra, s egy új rendben mindig a régi folytatását keresik.

Tudja, az ostobák fecsegnek, a gyávák titkolóznak, a bölcsek pedig végighallgatnak másokat.

Bárki szentté teheti azt a munkát, amit az élet ad neki.