Kérdő urat nem veszt.
Minden befejezettet megcsodálunk, minden leendőt lebecsülünk.
A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra.
Az ember soha ne adjon másoknak olyan problémához tanácsot, amelyet önmaga sem tud megoldani.
Képzeljük azt, hogy mind őrültek vagyunk! Ez megmagyarázna minket egymásnak. Megfejtene sok rejtélyt.
Saját létezésünk ténye is majdnem túl meglepő ahhoz, hogy elviselhető legyen.
Aki fejjel magasodik százada fölé és minden ízében maga a haladás, azt már nem bírálják: gyűlölik.
Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja.
A régi barátok az életünk alapja, amelyre építkezhetünk.