Ki valakit szeret, arra sok szemet vet.
Félünk szeretni. És nem alaptalanul. Levetni az önzés páncélját, s meztelennek maradni mások között, közönyös és könyörtelen én-őrültek között, veszedelmes.
a tudásért mi benned van.
Azt mondják, a tisztességes alku után mindkét fél boldogtalan.
Akkor ismerjük fel a nagy szerelmet, amikor rádöbbenünk, hogy az egyetlen ember a világon, aki vigaszt nyújthatna, épp az a személy, aki a fájdalmat okozta.
Az őszinte bocsánatkérés mellőzi a kifogásokat. Jobb, ha nem követi „de”.
Erőfeszítéseink, hogy ne szeressünk, gyakran fájdalmasabbak, mint a szerelem keservei.