Ki magát kétszer adja veszedelemre, a szerencsét ne vádolja.
A legtöbb ember azt gondolja, hogy ha őszinte, akkor ezzel mások visszaélhetnek. Pedig ez nem így van. Ha én őszinte vagyok, és kimondom, ami velem történt, megszabadulok a tehertől. Egy. Kettő: ha valaki ezt így vagy úgy kiferdíti, és elmondja másnak, akkor abból megtudom, hogy valójában milyen ember.
Csak akkor kezdődik az élet, ha az ember nem tudja, hogy mi lesz.
Halálig mindent kibírunk úgyis, kár volt annyira félteni magad!
Nem látni azt, akit szeretünk – elvonási tünetekkel jár. Egész testével érzi az ember, hiányzik valami alapvető, mintha nem tudnál többé lélegezni vagy járni. Minden másnak csökken a jelentősége.
Régi jó barátoknak sohasem kellene habozniuk, hogy egymásra bízzák magukat.
Az emberi természet legmélyebb elve a megbecsülés vágya.
Nem érdemes harcolni az ellen, ami elkerülhetetlenül bekövetkezik.