A falusi asszonyok tudják, ki kivel van jóban, és ki kivel nem.
Az élet megy tovább. Ez jó, nem? A harag lassan elmúlik. A sebek begyógyulnak. De ha hagyod, hogy ez megtörténjen, azzal egy kicsit a lelked is meghal.
Az ember gyakran csak azért cselekszik jót, hogy utána büntetlenül tehessen rosszat.
Ha elveszítjük azt, akit szeretünk, lelkünkben csak a sebhely krátere marad, a szenvedés.
Az ember ott a legboldogabb, ahol legközelebb él a szeretethez.
Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen.