Annak, akit szeretsz, másképpen mondod ki a nevét. Valahogy biztonságban van a neve a szádban.

Annyi ereje még váltig marad mindenkinek, hogy végrehajtsa azt, amiről meg van győződve.

Minden azon múlik, hogyan nézzük azt az ezerarcú, ezeralakú furcsa valamit, amit emberi életnek nevezünk.

Mindig túl későn érkezünk, amikor valaki meghal. Mindig.

A távollét csökkenti a közepes szerelmet – gyarapítja az erőset, mint ahogy a szél kioltja a lámpát, de szítja a tüzet.

De hogy szép volt, azt sosem vettem észre. Azért sírok, mert amikor fölém borulva rám vetette pillantását, láttam, hogyan tükröződik szemének mélyén az én szépségem.