A világ egyre reménytelenebb, mert az emberek már nem látnak jövőt.
A Facebookon lájkollak, csak a való életben nem.
Tulajdonképpen nem abban van a különbség, hogy az ember hogy viselkedik, hanem hogy az emberrel hogy viselkednek.
Ha valaki négylevelű füvet lát, ha ott hagyja, szerencse éri, ha leszakassza, szerencsétlenséget jelent.
Az idő más-más lépést jár más-más személyekkel.
A magányra nem az ellenségei ítélik az embert, hanem a barátai.
Amíg fiatalok vagyunk, sokáig azt mondogatjuk magunkban, az élet igazából majd csak később kezdődik. Egy nap aztán azon vesszük észre magunkat, hogy az a „később” már el is múlt.