Ne is szeressük, ne is gyűlöljük túlságosan az életet.

Akivel az embernek viszonya volt: azt alig rázhatja le magáról egykönnyen… a testén és lelkén talán örök nyomok maradnak utána!

Meghaltunk, és amit életnek hiszünk, az csak abban az átmeneti állapotban történik velünk, ami a halál és egy másik élet között van.

A szeretet nem birtokol, és nem birtokolható. Mert a szeretetnek elég a szeretet.

A méh számára a virág az élet forrása, és a virág számára a méh a szeretet követe, és mindkettőjük számára, méhnek és virágnak egyaránt, örömöt adni és kapni egyszerre szükség és boldogság.

Feladatunk éppen akkora, mint az életünk – ezért tűnik végtelennek.

Azzal, hogy egyik helyről a másikra szaladsz, még nem szabadulsz meg önmagadtól.