Ami elmúlt, nem mindig a múlté. Néha messzire kihat a jövőbe.
Két ember kell az igazság kimondásához: egy, aki mondja, és a másik, aki meghallgatja.
Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.
A barát az az ember, aki mellett hallgathatok, más szóval nem kell tőle féltenem belső kertjeimet, hegyeimet, vízmosásaimat és sivatagaimat, mert nem fog beléjük taposni.
Amíg nem találsz valamit, amiért küzdhetsz, beéred azzal, ami ellen küzdhetsz.
Gyakran mindent elkövetünk, hogy a világ elől eltitkoljuk a kiszolgáltatottságunkat, és ehhez komoly színjátszásra van szükség.
Az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem.
A tapintat nem egyéb, mint hallgatólagos megegyezés, hogy nem gyomlálgatjuk egymás hibáit, hanem szemet hunyunk fölöttük.