Az ember már csak ilyen… érzelmei nagy részét félelemmel helyettesíti.

Amikor saját sorsomról beszéltem, kétségtelenül kettőnkre gondoltam. Külön-külön az egésznek csak a fele voltunk.

Senkit sem törölhetünk ki szívünkből anélkül, hogy helyén – ahol neve állott – egy sötét folt ne maradna vissza.

Az időzítés minden fontos dolog esetében mindig csapnivaló. (…) A csillagok állása sosem lesz tökéletes, és az élet jelzőlámpái sosem váltanak egyidejűleg mind zöldre. Az univerzum nem esküszik össze ellened, de nem is töri össze magát, hogy minden a legapróbb részletekig passzoljon.