Az igazi felismerés mindig belülről jön, nem kényszeríthető rá a másikra. Csak a „belátásból” fakadó tudás az igazi.

Az emberek a legfontosabb dolgokat mindig a véletlenül elejtett szavaikkal közlik.

Ha az életben elérhető sikert A-nak vesszük, akkor A=X+Y+Z. X a munka, Y a játék, Z pedig, hogy befogod a szád.

A gyermeki reményeket a felnőttek nem tudják elképzelni. A két karjukban hordják törékeny álmaikat, várva, hogy a világ elgáncsolja őket.

Mindenki köteles a személyi igazolványát magánál tartani és a rendőrség vagy a csendőrség munkatársainak kérésére bemutatni.

Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.

Ha túl konzervatívvá válsz, felkészületlen leszel a meglepetésekkel szemben.

Az élet az erőfeszítéseket díjazza, nem pedig a kifogásokat.

Azért, amikor egy kisgyermek megfogja a kezünket.

Nem szabad elszalasztanod valaki fontosat a félelmeid meg az ócska kis büszkeséged miatt.