avatandó – első osztáyos középiskolai tanuló
Amig élünk, reméljünk! Ha a szerencse lováról leestél, ne maradj fekve az árokban!
A legkiválóbb sem képes egyedül ragyogni. Mindig tudd: az ember egyedül csak fél ember marad.
Ha azt látod csak, amit megvilágít a fény, és azt hallod csak, amit a hang közöl veled, úgy a valóságban sem látni, sem hallani nem tudsz.
Nem a barátság fakad az őszinteségből, hanem az őszinteség a barátságból.
A fájdalom soha nem múlik el teljesen. Az ember valahogy kezeli, él tovább, de a fájdalom mindig ott van.
Erő az olyan emberek morálja, akik a többiek közül kitűnnek.
Sok millió apró döntés (…) befolyásolhatja az utat, és vele együtt a jövőt.