Nem akarok több viszályt látni!

A szerelem nem ismeri saját mélységét, amíg az elválás órája nem ütött.

Nem azt akarja-e mindenki? Megtartani, amit nem lehet? És szabadulni attól, ami nem akarja elhagyni az embert?

Aki csak a tapasztalataiból él, az mindig a régi válaszokat ismételgeti az új problémákra.

Sose gondoltam volna, hogy az ember teremthet magának olyan poklot, ahol nincs egyetlen kép, egyetlen árnyék, nincs semmi, ami csak valamelyest is hasonlítana a reményhez…

Ha szeretsz, de néha eleged van, ha nem tudsz nélküle élni, de időnként untat, sőt gyűlölködsz, azt kívánod, bár menne el… Mindezt fojtsd el magadban!

A megbocsátás nem felejtést jelent (…). Azt jelenti, hogy elengedjük a másik ember torkát.

A fenségest csak egy lépés választja el a nevetségestől.