a tiszta lepedők friss illatáért.

Ha az ember csak ücsörög, és töri a fejét, hogy milyen forró lesz majd a tűz, akkor sohasem jut még a közelébe sem.

Az a rohadt meló, majd minden időt elvesz az ember felnőtt életéből.

Az élet olyan, mint egy keskeny palló egy feneketlen szakadék felett, egy palló, amelyen bekötött szemmel kell átjutnunk. Ez önmagában rossz, de nem a legrosszabb. Néha meg is lökhetnek.

Az álmokban az a jó, hogy sohasem tudjuk, igazak-e vagy hazudnak.

Fiatalon tegyél szert olyasmire, ami kárpótol majd öregségedért.

Ne úgy élj, mintha még tízezer évig akarnál élni: a kikerülhetetlen ott lebeg fejed fölött.

Aki önmagát legyőzte, azt nem lehet legyőzni! Az verhetetlen. Erős. És derűs.

Vagy kezdődő agylágyulásom van (…), vagy a világ egy bevásárlókosárban kerül a pokol bugyraiba.