Nekem senkim sem maradt. Nem volt velem más – csak én. Mint mindig.

Ha megvan minden bizonyíték – minden tényt ellenőriztél minden szempontból -, és még mindig nem tudod, mit csinálj, muszáj hinni.

Mindenki arra gondol, hogy megváltoztatja a világot, de arra senki sem gondol, hogy magát változtassa meg.

A hiba beismerése már nagy lépés a javulás útján.

A múlt már nincs. A jövő még nincs. Egyetlen valóság a jelen.

Ugyan, mit tudsz te egyáltalán a fájdalomról? Ahhoz legalábbis belenézni kellene tudnod az én szívembe.

Tulajdonképpen nagyon kellemes gyávának lenni. Annyi terhelő helyzetet ki lehet bírni a gyávasággal! Még sincs jó sora a gyáva embernek. Az önféltés nehéz bilincs.