Egy fölöstökre is kevés. (pl. Egyik ellenség a másiknak.)
A szerelemben a nő attól születik meg, amit kap, a férfi pedig abba hal bele, amit ad.
Azok, akiket szeretünk, gyakran a legidegenebbek számunkra.
Próbálj jobb emberré válni, és ismerd meg önmagad, mielőtt megismernél valaki mást, és tőle várnád, hogy megmondja, ki vagy.
Szép dolog a reménység, nemes a küzdés, de a végén úgyis csak a balvégzet dönt.
Lehetséges, hogy amikor valaki kicsúfolja a másik vágyait, az azért van, mert valahol legbelül ő is arra vágyik?
A nőknek megvan az a jó tulajdonságuk, hogy vészhelyzetekben a legbátrabbak, amikor minden okuk és lehetőségük meglenne rá, hogy összeomoljanak. Ez is része a kiszámíthatatlanságuknak.
Egyszer eljön a nap, amikor minden szívbe beköltözik a szeretet, és az ember legrettenetesebb ellensége – a magány, amely rosszabb, mint az éhezés – örökre elűzetik a föld színéről.