Az optimisták bekötött szemű pesszimisták.

Az élet, úgy látszik, reménytelenül összekuszált fonalak szövevénye. Az emberek ide-oda rohannak, ismeretlen erők hatására, és fogalmuk sincs, mi célból: mintha csak éppen a sietség kedvéért sietnének.

Az eltökéltség nem azt jelenti, hogy valami után vágyódunk – ez egy mélyen magadban meghozott döntés, hogy bármi áron megteszel valamit.

Ne elégedj meg azzal, ami vagy, hanem törekedj azzá válni, ami lehetnél.

Ha több ötletem már nincs, hát meghalok.

Az igazi belső kárt a gyávaság okozza, amikor a hazugság segítségével kimenekülünk kínos helyzetekből, és főként az, amikor önmagunk előtt sem vállaljuk magunkat.

Vannak olyan erők a világon, amiket jobb nem bolygatni. Az egyik közülük egyértelműen a sors.