A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat.

A boldogság a magasságban lakozik, de elérheted, ha akarod.

Nem fogok többé hinni az emberekben, mert egy ember becsapott. Gyűlölni fogom azokat, akik elrejtett kincset találnak, mert én nem találtam meg az enyémet.

Az emberek már föl sem fogják, mi minden jót mutat meg az élet, mialatt a nap az útját járja az égen.

A könnyű élet, a béke hamarabb megfojtja az embert, mint a kötél.

Aki teremt, nem követheti a jól kitaposott ösvényt. Fel kell kutatnia a saját útját, magának kell keresgélnie az élet dzsungelében. Egyedül kell mennie.

Ha a lány a kôrisbogarat megszárítja, porrá töri, pogácsába süti, s a kinézett legénnyel megeteti, a legény utánnabolondul.

Hallotta már a „vérző szívű” kifejezést. Eddig szóvirágnak tartotta, nem testi állapotnak. Ám most izomlázra emlékeztető, tompa sajgást érzett a mellkasában, és minden szívdobbanás fájt.