Azt mondják: hol szorít a cipő, nem tudja más, csak a viselő.

Az ember ott kezdődik, hogy teremt valamit, ami nincs. Valakinek lenni a semmiből. Nem a legkisebb, hanem a legnagyobb ellenállást keresni. Csak azt érdemes megcsinálni, ami lehetetlen.

Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes.

Hogyan vállalkozhatsz egy lány meghódítására, hogyan kérheted, hogy nézzen rád, esetlen szeressen is, ha te nem szereted magad?

Minél jobban szeretünk egy emléket, annál erősebbé és különösebbé válik.

A sértegetés olyan, mint a tőr: fontos, hogy melyik irányba mutat, és hogy te magad hol állsz.