Sok kézen fordult meg, mint a kopasz garas.
A testi fájdalom csak a lelki fájdalom büntetése és tükörképe.
Ha az embernek ismételten azt kell tapasztalnia, hogy élete abszurd véletleneken múlik, önkéntelenül magába száll, szerény lesz.
Az álarcok változnak, de a komédiás ugyanaz marad.
Ah, ez az üresség! ez a szörnyű üresség, amit itt érzek a lelkemben! – Sokszor gondolom: ha csak egyszer, csak egyszer szívedre szoríthatnád őt, ez az egész űr ki lenne töltve.