Ha szerelmünk kissé sokáig plátói, tönkretesz.

Ez a fájdalom lesz neki a legszörnyűbb: mert nincs nagyobb kín annál, mint ha az ember bosszút akar állni és nem tud bosszút állni.

A sors a legnagyobb dolgokat is jelentéktelen apróságokkal szokta eldönteni.

Kegyetlen a sors, hogy te egyre hűvösebbé és hűvösebbé válsz az ölelésemben, míg én lassan beleőrülök.

Lehet, hogy a szerelem nem vak, mindenesetre borzalmasan rövidlátó.

Nincs annál nagyobb boldogság, mint amikor két kéz először szorítja meg egymást; amikor az egyik azt kérdezi: szeretsz? S a másik azt feleli: igen, szeretlek.

A mai nap az a holnap, amin tegnap aggódtál.

Amíg azt hiszed, hogy a sorsodnak áldozata és nem tettese vagy: menthetetlen vagy.

Sokkal rémesebb a legrosszabbtól való félelem, mint a legrosszabb bizonyossága!

Az életben néha előfordul, hogy beleesünk egy-egy gödörbe, amiből nem tudunk egyedül kimászni. Erre vannak a barátok meg a család. Hogy segítsenek. De csak akkor tudnak segíteni, ha szólsz nekik, hogy ott ülsz a gödör alján.