Vannak olyan erők a világon, amiket jobb nem bolygatni. Az egyik közülük egyértelműen a sors.

Akiket a legnehezebb szeretni, azoknak van a legnagyobb szüksége a szeretetre.

Az élet nemcsak arra való, hogy dolgozzunk; néha élni is kell.

Nagyon könnyű sírni, ha egyszer rájövünk az igazságra: mindenki, aki számít, előbb-utóbb elhagy vagy meghal. Bizonyos idő után minden ember túlélési esélye eléri a nullát.

A megbánás a leghaszontalanabb dolog ezen a világon. Visszahozni nem lehet semmit. Ha lehetne, szentek lennénk valamennyien. Az életnek nem állt szándékában, hogy tökéletesre formáljon bennünket.

A mai ember észre sem veszi, hogy nehezen bírja ki önmagát. És másokhoz nem a szeretet viszi, hanem az önmagától való menekülés.