A félelem olyan, mint a tűz; ha uraljuk, főzhetünk vele, de ha nem vigyázunk vele, eléget minket.

Minél jobban menekülünk valami elől, annál félelmetesebbnek tűnik, de ha közel engedjük magunkhoz, porszemmé zsugorodik.

Bármilyen szituációban is vagyunk, azért vagyunk ott, mert abból valamit tanulnunk kell. Hiszen azért sodródtunk oda!

Amint az erős ember is szereti kifejteni képességeit, és élvezi a testmozgást, amint izmait gyakorolja, úgy lelkesíti az „elemző” lelket a megfejtés lelki feladata.

Minél mélyebben szeretünk valakit, annál kevésbé fontos a külseje.

Döntés az is, ha az ember szántszándékkal nem hoz döntést.