Kezdem belátni: amit a férfiak női logikátlanságnak neveznek, voltaképp logika, csak nem olyan, mint az övék.

Mikor én festek, a tenger tombol. Mások csak pancsolnak a fürdőkádban.

Kinyitottam a szemem, és láttam, hogy az övé is nyitva, s az arcomat bámulja. Sosem értettem, miért néz így rám. Mintha én lennék a főnyeremény, nem pedig az őrületesen szerencsés nyertes.

Nem az a fájdalom, amitől könnyes a szem, hanem amit egy életen át hordunk mosolyogva, csendesen.

Ne gyújtsd fel magad mögött a hidakat! Magad is meglepődsz majd, milyen gyakran kell átkelned ugyanazon a folyón!