
Mindent nyomtalanul elfúj a szél, ami megtörténhetett volna, de nem történt meg. (…) Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk.
Sokat vagyunk együtt, mégis elpusztít minket a társas magány.
Az ember csak lelki tulajdonságokba tud igazán belé szeretni.
Mennyi szenvedés fér el két olyan kis helyen, amit egy ujjával eltakarhat az ember: két szemben.