A magány fájdalmas, amikor az ember fiatal, de elbűvölő, amikor érettebb.

Az ember (…) nem mindig lehet ott, ahová tartozik.

Ha hit által akarsz látni, az értelem szemét csukva kell tartanod.

Azzal, hogy olyat teszel, ami abszurdnak tűnik, mélyen megérintesz valamit a lelkedben, a legősibb részedben, abban, amelyik a legközelebb áll az eredethez.

A múlt és a jövő csak az emlékezetünkben él. De a jelen pillanat túl van az időn: maga az Örökkévalóság.