Csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükség van!

A becsapás művészetének az az alapja, hogy emlékezzünk hazugságainkra.

Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani.

Mindenkinek van egy hétköznapi arca, amely olyan, amilyen: látható. Van egy igazi arca, amely csak ritkán látható, még önmaga számára is.

Csak olyat beszélj, ami mások vagy a magad hasznára lehet; kerüld el az üres fecsegést.

Mindenki röhögött az öltözködési stílusomon, de ebben rejlett a sikerem titka. Más voltam.

Nem téboly-e, nem az esztelenség netovábbja-e, hogy sokat kívántok, holott édeskevés fér belétek?

Rá kellett jönnöm, milyen minimális a szókincsem, nem tudom kifejezni azt a fájdalmat és felháborodást, amit éreztem. Szánalmas. Magam is tisztában voltam vele, milyen szánalmas vagyok.

Napjaink Hiszekeggye már nem az öntudatos „hiszek”-kel kezdődik, sem a kételkedő „nem hiszek”-kel, hanem a tragikus „hinni akarok”-kal.