Vizbehaló ember habokhoz is kapdos.
Nem arra teremtettünk, hogy örökké éljünk, vagy hogy örökké magányosak legyünk. A változás nélküli élet nem élet.
Egy hazugság a fél világot körbeutazza, mialatt az igazság még mindig csak a cipőjét húzza fel.
Az, hogy a fájdalom jön, majd elvonul, csak látszat. Valójában olyan, mint a cölöp: néha kilátszik, néha elfedi a víz, de mindig jelen van.
Nincs szörnyűbb erőszak az emberi természet ellen, nincs kegyetlenebb büntetés, mint ha megtiltjuk a bűnösnek – bármit követett is el – hogy arcát elrejtse szégyenében.
Ha a szíved azt mondja: „Erre!” és az eszed azt mondja: „Arra!” – kövesd a szíved szavát! Menj erre! De tudd, hogy ez a veszedelmesebb út.
Az igazságos büntetésnek ugyanolyan értéke van, mint a megérdemelt dicséretnek.