Olykor-olykor arra is szükség van, hogy a hazugságot hazugsággal tetézze az ember.

A megbékélés sosem felejtés. Éppen ellenkezőleg: emlékezés, de bocsánattal teljes emlékezés.

Hiába hever a lábad előtt a világ, ha nincs kivel megosztani.

Az emberek napról napra többet tudnak a világról, s egyre kevesebbet magukról.

Szörnyű dolog a féltékenység. (…) Ha az ember gyalázatosan érzi magát, irigyli mások boldogságát.

Még az eleve elrendeltetés hívei is, akik azt állítják, hogy semmit sem tehetünk ellene, szétnéznek, mielőtt átmennek az úttesten.

Az ember véges számú esélyt kap arra, hogy újrakezdhessen valamit ebben az életben, véges számú esélyt, hogy ha a múltján nem is, de a jövőjén változtasson.