Ha a lehetetlent kizártuk, ami marad, az az igazság, akármilyen valószínűtlen legyen is.

Így van ez egész életünk során: legsötétebb perceinkben olyan emberek gusztusa szerint cselekszünk, akik megvetésünk tárgyai egyébkor.

A megbocsátás nem érzés, hanem döntés kérdése.

Aki folyvást „valahova följebb” törekszik, annak számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.

Hiszem, hogy bármit is teszünk az életünk során, akár jót, akár rosszat, azt végül mindig visszakapjuk valahogy. De a megátalkodott gonoszságot kamatostul.

Ahhoz, hogy igazságos lehessek, tudnom kell, hogy nem vagyok birtokosa semmiféle abszolút igazságnak.

Az ember arra születik, hogy éljen, nem hogy készülődjön az életre.

A legtöbb ember ketrecét a félelem hozza létre, maguknak csinálják őket.