Becsöngettek neki mint Derecskének a tatár.
Szikrák vagyunk, és nem tudjuk, hogy merre fúj minket a szél.
Miért van az, hogy az öregek olyan korán felébrednek? Azért talán, hogy hosszabb legyen még az az egy napjuk is?
Az első jó benyomás mindenhol szívesen látottá tesz.
A virág nem álmodozik, nem sír – remény nélkül nő és virul, és kétségbeesés nélkül hal meg.
Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát.
Minél kevesebbet tudnak az emberről, annál többet gondolnak rá.