Becsukhatom a szemem, mert tudom, hogy te nyitva tartod, és rád bízhatom az életem.

Csak ne add át magad a bánatodnak! (…) Nem vagyunk urai az életnek, de módunkban áll harcolni vele. Igyekezz mindenhez jó képet vágni.

Ha kéred, sokkal valószínűbb, hogy megkapod.

Hozhatod a bilincset, a rabod vagyok.

Ahhoz a helyzethez képest kell becsületesen és természetesen viselkedni, amibe az élet viszi az embert.

Az ember egyik pillanatban derűlátó, a következőben már lesújtja a bizonyosság, hogy úgyis darabjaira hullik minden. És a végén pontosan ez történik.