Lehetek csak tizennyolc, de már látom, hogy a világ két részre oszlik: a cselekvőkre és a figyelőkre. Azokra, akiktől beindulnak a dolgok, és azokra, akik csak baktatnak utánuk.

A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres.

A balszerencse mindig ahhoz érkezik, aki várja. A trükk az, hogy a szerencsétlenségek szüneteiben az ember megtalálja, aminek örülhet.

Igen, mindig a múlt. Ott van az, ami fáj, és amin nem tud túljutni az ember.

A remény kulcsfontosságú tényező. Nélküle semmik vagyunk. A remény formálja az akaratot, az akarat pedig a világot.

Néha nincs jó választás (…), csak olyan, amelyik kevésbé fájdalmas a többinél.