Vékony emberség, vastag embertelenség.
Az érett lélek jele a sírni tudás képessége.
Az emberek igen ritkán buknak el – inkább csak felhagynak a próbálkozással.
Ha többen volnánk, akik aranykincsnél jobban becsülik az ételt, a vidámságot és a dalt, vígabb hely lenne a világ.
Nincs annál nagyobb boldogság, mint amikor két kéz először szorítja meg egymást; amikor az egyik azt kérdezi: szeretsz? S a másik azt feleli: igen, szeretlek.
Tömegnyi ember csendje: ez a legnémább, a legmélyebb, fenyegető és megható.
Rengeteg módon lehet (…) egyedül az ember, még ha ilyen sokan veszik is körül.
Ha fejlődni akarunk az életben, meg kell értenünk, mi a különbség „jó” és „jobb” között.