Ne kérj szeretet attól, aki tőled nem kapott, sem ajándékot attól, akinek semmit sem adtál.

Helyrehozhatatlan a múlt, a jelen viszont olyan számotokra, mint az építő lába előtt heverő mindenféle épületanyag: a ti dolgotok, hogy jövendőt építsetek belőle.

A kimerült író olyan, mint a megcsalt férj: maga veszi észre legkésőbb a szomorú igazságot.

Nem kell egyedül élned a világban, ott van a testvéred.

Az elfogatásban és a börtönben nincsen semmi rettenetes, ha az ember lelkiismerete tiszta.

Ha azt hiszed, hogy birtokolsz valamit, az olyan, mintha futóhomokon járnál.

Minden változásnak, még a legvágyottabbnak is megvan a maga szomorúsága, mert amit hátrahagyunk, az önmagunk egy része. Meg kell halnunk az egyik életünkben, hogy újat kezdhessünk.

Van, hogy az elején még nem látni, hová vezet az út. Egyszerűen csak el kell indulni, és végig kell menni rajta.