Azok az emberek vagyunk, akik sok mindent el tudunk tűrni, de van, amikor minden megtelik, és nem fér bele semmi.

A boltív két egymásnak támaszkodó gyengeség, melyből végtelen erő keletkezik.

A magányos ember (…) nem nevet könnyen.

Ha úgy érkezel a világra, hogy tudod, hogy szeretnek, és így is távozol, mindennel meg tudsz birkózni, ami a kettő között történik.

Időnként nem árt jó nagyokat esni! A bukás, ha másra nem is, de arra okvetlenül jó, hogy megtanuljuk a legkisebb sérüléssel járó földet érés és a leggyorsabb talpra állás technikáját.

A szerelem csodálatos dolog, és mindannyiótoknak el kellene sajátítania a szerelem művészetét – éppúgy, ahogy az élet művészetét is.